Magyarország történelmének kezdetén a nyugati gyepüvonal mellé Árpád, a honalkotó, székely harcosokat telepített azzal a küldetéssel, hogy önállóságuk fejében megvédjék ezt a hadászatilag oly fontos határvonalat, s óvják hazánkat. E telepítvényesek – feladatuknál fogva - őrállóknak neveztettek és szabadalmakkal láttattak el. Elöljárójuk őrnagynak vagy ispánnak hivatott. A nyugati határszél ezen részét nevezik mind a mai napig Őrségnek.

Az Őrség Vas vármegye délnyugati részén egy, nyugatról keletnek 19'22 és északról délnek 12'25 kilométernyi területen fekszik s 18 község határát foglalja magában. Egykor államot képezett az államban, amennyiben külön elöljárókkal, külön szervezeti szabályokkal bírt, s a 18 község egy összetartozó kormányzati területet képezett s csak bizonyos esetekben ismerte a vármegyét fölöttes hatóságának. (IV. László is, 1280-ban kelt adomány-levelében felemlíti, hogy az őrségiek azon időtől fogva, mikor a magyarok e hazába jöttek, saját fegyverükkel és költségeiken az ország nyugati határát őrzik és oltalmazzák.)

Az Őrispánsághoz tartozó szabadalmas őrállók évszázadokon keresztül komoly kiváltságot élveztek, miután mentesültek a földesúri szolgálat alól, nem fizettek adót és a szolgálattal közvetlenül a királynak tartoztak. A 18 községet magába foglaló, igazgatási autonómiát élvező terület élén az őrnagy állt.
Az őrnagyság, az Őrség központja Őriszentpéter volt.

Az egykori őrállók kiváltságait a nyugatról várható veszélyek elmúlta után az 1681-es országgyűlésen eltörölték és így az őrállók az 1848-as jobbágyfelszabadításig a Batthyány grófok jobbágyai lettek. Eltelt bár több száz év, de a feladat nem változott. Most a huszonegyedik századi Magyarországon az Őrállók számára ma is érvényes őseink küldetése. A cél ma is a védelem: megóvni életünk ősi elemeit, hitünket, hagyományainkat, és harcolni azért, hogy míg világ a világ, kultúránk fennmaradhasson a Kárpát-medencében. Kötelességünknek tartjuk, hogy elbeszéljük atyáink tetteit, és megkeressük a ma feladatait a jövő érdekében.

Az Őrállók Alapítvány, melyet a 2006-os esztendőben hívtuk életre, közhasznú szervezeti formában tevékenykedik. Célunk a térség, s véle nemzetünk kulturális életének élénkítése, hagyományok ápolása, a természeti és az ember építette környezet kincseinek védelme. Alapítványunk küldetésének tartja az Őrség, valamint az egyetemes magyar kultúra őrzését, újraélesztését, fenntartását és átörökítését a későbbi generációk, századok számára, valamint a térség fejlesztését a lovas turizmus fellendítése és a természetes életmód népszerűsítése révén, hozzájárulva a falusi turizmus adta lehetőségek szélesítésén keresztül a vidék szellemi, és gazdasági fellendítéséhez is. Tesszük mindezt úgy, hogy az Őrség megmaradjon az, ami mindig is volt: múltunk egy rendkívül fontos darabja, és jövőnk szerves része. Rendezvényeket szervezünk, részt veszünk a helyi kulturális eseményeken. Támogatjuk, és kapcsolatot létesítünk civil szervezetekkel, a történelmi egyházakkal. Fontos számunkra a jövő nemzedékének oktatása, öntudatra, hitre, a mindennapi életben való legjobb boldogulásra nevelése. Ezért gyermektáborokat szervezünk, végigkalauzolva az eljövendő generációt Magyarország történelmén. Gyermekeinknek megmutatjuk, hogy miért és miként legyenek büszkék dicső múltunkra, és tudásunk legjavát nyújtva járulunk hozzá ahhoz, hogy nemzetünk fontos tagjai, igaz Őrállói legyenek.

Őrállók Alapítvány Elérhetősége:
cím: 9941. Őriszentpéter, Siskaszer 25.
www.orallok.hu, www.őrállók.hu
e-mail: alapitvany@orallok.hu